Linux disztribúciók

Tartalom

-> Tar Géza
-> Rõt Süveg
-> Debi Lány
-> Hungarikumok
-> Kocka disztrók

A választék

Az eltérõ felhasználói igényeknek megfelelõen különbözõ linux terjesztéseket hoztak létre. Ágrajzok:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3k_list%C3%A1ja
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Linux_Distribution_Timeline.svg
http://futurist.se/gldt/

Az egyes terjesztések közötti fõbb eltérések: az alapértelmezett asztali környezet / ablakkezelõ, csomagkezelõ, frissítési rendszer megválasztásából adódnak. A legtöbb terjesztés valamely "fõáramlathoz" tartozó (mainstream) disztribúcióra alapoz, így az évek során a leszármazott összeállításokból egyre több lett. A kifejlesztett technológiák kölcsönös átvétele miatt az egyes rendszerek közötti különbségek egyre jobban elmosódnak.

Ajánlás

A nagyobb felhasználói bázissal rendelkezõ változatokat igyekszem felsorolni, melyek közül mindenki kiválaszthatja a neki szimpatikus rendszert:

- Kezdõknek, "kényelmes" felhasználóknak: Fedora, OpenSuSe, Ubuntu, Linux Mint;
- Haladóknak, rendszergazdáknak: Debian, CentOS;
- Kockáknak: Slackware, Arch, Gentoo

A lentebb olvasható rövid ismertetõben a csomagformátumok alapján igyekeztem csoportosítani a terjesztéseket.

Elõkészületek, partícionálás

A telepítés megkezdése elõtt mindenképp készítsünk biztonsági mentést (a fontos adatainkról) valamely külsõ adathordozóra (amelyet a mentés után válasszuk le és távolítsunk el a gépbõl)! A leendõ linux felhasználóknak érdemes átgondolni, hogyan érdemes felosztani a merevlemezt.

Tippek a partícionáláshoz (üres háttértár esetén):
- Ha Windows -t is használni szeretnénk, akkor elõször ezt érdemes telepíteni. A telepítõ médiával (dvd/usb stick) hozzuk létre egy ntfs partíciót (win 7 esetén kb. 50-100 GB)! A telepítõ az (U)EFI részére automatikusan létrehoz egy partíciót. (1. uefi, 2. win telepítés helye.)
- A következõnek a linux rendszerpartícióját (csatolási pont: /) hozzuk létre, melyet ext4 -re érdemes formázni (kb. 15-30 GB).
- Cserepartíció (SSD esetén elhagyható) linux-swap -ra formázva (kb. 500 MB - 4 GB). Csatolási pontot nem adunk meg.
- A háttértáron lévõ maradék szabad helyet belátásunk szerint formázzuk, a fontos adatainkat itt tároljuk. (A csatolási pontnak /home -ot választhatjuk.)

Tar Géza

Slackware

http://www.slackware.com

A Slackware az egyik legidõsebb linux disztribúció (1993 óta fejlesztik). Alapértelmezett asztali környezete a KDE. A Slackware csomagok kiterjesztése: korábban .tgz, újabban .txz lett az alapértelmezett. A csomagkezelõ a pkgtools névre hallgat. A Debian és a Red Hat világából ismert függõség-kezelés alapértelmezetten hiányzik a Slackware -bõl, de opcionálisan választható néhány olyan program (swut, slapt-get, slackpkg), melyek a hiányosságok egy részét pótolják. Ez a disztribúció haladó linux felhasználók számára ajánlott. Bõvebb infók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Slackware

Zenwalk, Salix OS, Slax

http://www.zenwalk.org
http://www.salixos.org
https://www.slax.org/

A fentiek pehelysúlyú Slackware -re épülõ disztribúciók. A zenwalk és a salix alapértelmezetten rendelkeznek csomagkezelõvel (függõség-kezeléssel), asztali környezetük az xfce. A slax moduláris felépítésû, a programok telepítése egyszerû másolással történik.

Rõt Süveg

OpenSuse

https://www.opensuse.org

A német származású disztribúciót 1994 óta fejlesztik. A kezdetek kezdetén Slackware volt az alapja. Alapértelmezett asztali környezete a KDE. Fejlesztése során a grafikai megjelenésére és a minél szélesebb körû hardver támogatására fókuszálnak. Két változata van: Leap (hagyományos kiadási ütemtervvel), és a Tumbleweed (rolling, vagyis "gördülõ" frissítési rendszerrel). Csomagkezelõje a Yast, amely segítségével rpm csomagokat telepíthetünk. Széles csomagválasztéka és könnyû kezelhetõsége miatt kezdõ felhasználók számára is ideális.

Fedora

https://getfedora.org/hu
https://fedoramagazine.org

A Fedora Red Hat alapú linux terjesztés. A Red Hat 1994 óta van jelen, az õ nevéhez fûzõdik az rpm csomagkezelõ rendszer kifejlesztése. A legújabb technológiákat az elsõk között integrálják a rendszerükbe. Alapértelmezett asztali környezete a Gnome Shell. Terminálos csomagkezelõje régebben a yum volt, újabban a dnf. Grafikus csomagkezelõvel is rendelkezik (PackageKit alapú). Az OpenSuSe és az Ubuntu mellett népszerû és elterjedt disztribúció.

Mageia, OpenMandriva

https://www.mageia.org/hu
https://www.openmandriva.org

A francia fejlesztésû Mandrake, majd a Mandriva utódai. Red Hat alapúak. Csomagkezelõ: urpmi (rpmdrake).

Debi Lány

Debian

https://www.debian.org

A Debian régi motoros (1993) terjesztés. Csomagkezelõje az apt. Csomagválasztéka igen nagy. A fejlesztése során a stabilitás megõrzése a legfõbb szempont, éppen ezért pontos kiadási ütemtervvel nem rendelkezik. Legfõképp rendszergazdák kedvelik.

*Ubuntu

http://ubuntu.hu

Az Ubuntu Debian alapú, igen nagy népszerûségnek örvendõ disztribúció. Technikai támogatást a Canonical cég nyújt hozzá. Az Unity asztali környezet az elsõdleges (Gtk alapú egyedi környzet). A legfõbb különlegessége, hogy biztonságtechnikai okokból nincs külön root felhasználója. Késõbb ezt a megoldást több disztribúció is átvette. Az amd (ati) és nvidia kártyák 3d -s driver-ét a Korlátozott Meghajtók alkalmazással lehet beüzemelni. A Szoftverközpontban a legtöbb szabad szoftver megtalálható.

Linux Mint

https://linuxmint.hu

Kezdetben Debian, majd késõbb Ubuntu alapokra váltott. A Gnome Shell és az Unity asztali környezetekkel nem békültek ki, ezért saját megoldásokat kezdtek fejleszteni: Cinnamon és Mate. KDE és Xfce környezetekkel is elérhetõ, de a Cinnamon az alapértelmezett.

Hungarikumok

UHU-Linux

http://uhulinux.hu
ftp://ftp.uhulinux.hu/uhu

A magyar fejlesztésû rendszer (2002) több szempontból is különleges. A kezdetektõl fogva az volt a cél, hogy a kezdõ magyar felhasználók könnyen elboldogulhassanak vele. Ennek megfelelõen tartalmaz nem nyílt összetevõket is, így a rendszer telepítése után viszonylag kevés dolgot kell utólag beállítani (filmek, zenék lejátszása alapból mûködik; legszükségesebb szoftverek telepítve vannak). A korai verziókban a géphez csatlakoztatott meghajtók automatikusan csatolódtak, így a felhasználóknak nem kellett kézzel mountolni. A Gnome asztali környezet az elsõdleges. Csomagkezelõje a Synaptic, mely uhu kiterjesztésû csomagokat telepít. Más disztribúcióra közvetlenül nem épül. Sajnálatos módon igen ritkán jön ki új kiadás.

BlackPanther OS

http://www.blackpantheros.eu/
http://blackpantheroshogyan.blogspot.hu

A BlackPanther (2002) igyekszik a legismertebb rendszerek pozitív tulajdonságait ötvözni. Kompatibilitásának köszönhetõen más disztribúciók csomagjait (Mandriva, Fedora) is képes kezelni. Red Hat alapú. Alapértelmezett asztali környezete a KDE. Kezdõ felhasználók számára ajánlott.

Frugalware

http://frugalware.org

Slackware -re épülõ magyar fejlesztés (2004), melyhez naponta érkezik biztonsági és egyéb frissítés. Csomagkezelõje az Arch Linuxból ismert pacman. Külföldön is sokan használják.

Kocka disztrók

Gentoo

https://www.gentoo.org

A Gentoo tervezésénél (2002) fõ szempont volt a modularitás, hordozhatóság, és az optimalizálhatóság a felhasználó igényeinek megfelelõen. Ezt úgy éri el, hogy az összes program forrásból (is) telepíthetõ, de a bináris programcsomagok is rendelkezésre állnak. A Gentoo csomagkezelõ rendszere a Portage, melynek legfõbb eleme az emerge parancssori program. A Gentoo telepítése és konfigurálása hosszadalmas és fáradtságos mûvelet, így ez a disztribúció kezdõknek nem ajánlott. Bõvebb infók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gentoo. Gentoo alapú "felhasználóbarátabb" terjesztés: Sabayon Linux.

Arch Linux

https://www.archlinux.org
http://archlinux.hu
https://wiki.archlinux.org/index.php/Beginners%27_Guide_%28Magyar%29

Az Arch Linux haladó felhasználók számára készített terjesztés (2002). A telepítés parancssoros, mely során grafikus felület nélküli alaprendszer kerül a háttértárra. A rendszert mindenki a maga ízlése szerint építheti fel a pacman csomagkezelõvel. Az Arch rolling release disztribúció, a tárolóiban a programok legfrissebb változata érhetõ el (õk vezették be a folyamatos frissítési modellt). Arch Linux alapú "felhasználóbarátabb" terjesztés: Manjaro Linux.


[vissza]

lábléc